Az élet, a futás meg minden.

0

Köszönöm, a Sportosan.com oldalnak a lehetőséget, hogy pár mondatban beszámolhatok néhány futással kapcsolatos élményemről. A mélypontokkal és hullám-hegyekkel teletűzdelt évek a rekortánon, és az útszéleken eltelt futó-órák sokszor átsegítettek az élet egyéb nehézségein. Gondolom, vagyunk ezzel páran, akik futó cipőt húznak hetente többször is, ha esik, ha fúj.Amikor gyerekként belefogtam valamibe, gyakran apu és anyu elismeréséért hajtottam, tepertem. Valahogy így kezdődött.

istanbul2015Alap járaton könyvmoly alkat voltam. Imádtam a fantáziadús regényeket. A szüleimnek az iskolában azt mondták, hogy a gyerek talán csak a tornaórán nem olvas a pad alatt. El is voltam ezzel elég jól. A sport nem különösebben foglalkoztatott. Megmaradt a menő srácok hóbortjának. Hetedikes lehettem, amikor tavasszal megrendezték a Pattanj Patak utcai futóversenyt. A nagyjából két km-es távon mindenki meglepetésére a korosztályos  versenyen a mezőnyt az utolsó száz méterig vezettem, majd egy apró botlásnak köszönhetően másodikként értem célba.

Mivel akkoriban iskolavárosként is ismerhettük Sárospatakot, ez azt jelentette, hogy öt-hatszáz társamat utasítottam magam mögé. Álltam az újonnan épült  Művelődési ház lépcsőjén, egy jó nagy festett pataki tállal a kezemben, és csak arra tudtam gondolni, hogy otthon megmutathassam, mint első sport sikerem nagyszerű trófeáját. A szüleim, mint dolgos emberek, gyors vállveregetéssel tudták le a dicséreteket, amit kissé hiányosnak éreztem azt követően, hogy pár órája, még  ezer ember előtt álltam a dobogón. De nem kellett sokat várnom az igazi elismerésre.

Pár nap múlva meglátogatott minket az iskola fiatal tanárnője Mátyásné Fűzi Csilla, és mély elismerések között kérte a szüleimet, hogy kezelésbe vehessen, és néhány tehetséges gyerekkel rendszeres edzések között fejlessze azt, amiről eddig senkinek csak sejtése sem volt. Emlékszem a kanapén ülő szüleim szemeire, hogy csillogtak a büszkeségtől. Mindezt megfejelte, hogy az ábrándozó, maga kis világába épp hogy pár társat beengedő kisfiút, hirtelen menő srácok hívták focizni vagy táv ugrani vagányságból. A lányok pedig hirtelen elkezdtek köszönni. 😉 Ezt követően már jöttek a felkészülések, mezei és utcai futóversenyek, kisebb nagyobb sikerek. Csilla jó alapot teremtett a folytatáshoz, és egy reményteli sport karrierhez, ami a kamaszkorral szinte egy csapásra foszlott szerte.

futás 01

Egy nagyközség technikumának kollégiumi szabályait félretolva, könnyed mozdulattal hagytam el az iskola területét, és önállóan folytattam a középtávú és hosszabb edzéseket. Mivel nem igazán tartozott az első vonalba a sport támogatása, többször is megtiltották az edzéseket illetve apámat behívatta az igazgató is, hogy kezdjen valamit renitens fiával. Akkor ott nagyon kiállt mellettem. Kérte az iskolát, hogy biztosítsanak lehetőséget az edzéseimhez és fejlődésemhez. Persze süket fülekre talált, ahogy az is, amikor engem próbált meggyőzni arról, hogy folytassam a sulit Nyíregyházán vagy Debrecenben ahol komoly atlétika szakosztály, megfelelő nyitottság és elköteleződés van a sport és atlétika irányába. Ekkor már irodalmi klubot vezettem és megalapítottuk az intézmény első amatőr színházát is. Nemet mondtam mindenféle hízelgő kérésre az iskola váltást illetően, és a sport karrierem ezt követően a kamaszkori lázadás kezdetével hosszú időre megszakad.

Fiatal felnőttként 25 évesen vettem fel a fonalat. Ahogy kell (nem kell), mindenféle következetesség és tervezés nélkül elkezdtem felkészülni életem első félmaratonjára. Rossz cipőben, nagy intenzitással gyűrtem a rakparton az aszfaltot, aminek hamarosan meg is lett az eredménye.  A jobb térdem és a derekam is megadta magát. A reumatológus pedig azt mondta, hogy fiatalember, magának nem való a futás. Mintha tőrt döftek volna az achilleszembe. Mi az, hogy egy erőteljes fiatalnak, pláne nekem, azt mondj az orvos, hogy nem való a futás grrrhmmm. Ekkor vettem kezembe az első szakkönyveket, módszertanokat és edzésterveket.

Megvettem az első igazi futócipőmet, egy igazi Nike Pegasust (1997-es modell) Öt hónappal később lefutottam életem első félmaratonját, 1:43:55-ös idővel. Akkor még nem vitt magával a versenyzés hangulata, így az első 42 km-re 2001-ig várnom kellett. Tipikus első maraton volt. Pontosan kiderült, hogy egy maraton az nem két félmaraton. Elfutottam az elejét. Ha jól rémlik, 4:40, 4:50 perc/km körüli tempót futottam fél távig. Aztán 27-nél elfogytam, mint ingyen fagyi a majálison.A fal áttörhetetlennek tűnt. Ólomból voltak a lábaim, hányinger, fejfájás, kettős látás. Minden, amit annyian átéltek és leírtak már.

futás02

Futásnak nehezen nevezhető csoszogással haladtam előre. Aztán minden előzetes figyelmeztetésnek hátat fordítva 32-nél elfogadtam az út szélén sportkrémet kínáló nénike ajánlatát. Gyors mozdulatokkal átgyúrta a lábaim. Visszatérve az aszfaltra, épp két egyforma ritmusra kocogó finn mellé léptem vissza. Az aszfalt ritmusa és valami megfoghatatlan időtlenség nyugalmának a kettőse innentől könnyedén vitt be a célba. 4óra 20perc. Összepacsiztunk a finnekkel, és pár méterrel később könnyeket nyeldesve estem össze, mint maratonista.

Évekig merítettem erőt ebből a 42195 méterből. Azóta jó pár maratont és félmaratont teljesítettem, de az első felejthetetlen. Az itt nyert erő, sok-sok tanulság és tapasztalat, megtanította hogyan feszegessem a határokat a mentális és fizikai erőt összehangolva. Illetve segített abban, hogy az elmúlt 14 évben megtanuljam, hogyan lehet felépíteni úgy az edzéseket, hogy azok igazodjanak a személyiséghez, aktuális kondícióhoz elkerülve a sérüléseket, ami megalapozza a kellemes futóélményt az edzéseken, és versenyeken egyaránt.

 

Share.

About Author

Leave A Reply

Miben tudok segíteni? Klikk ide!

Jelenleg nem vagyunk elérhetőek, kérlek hagyj üzenetet, ügyfélszolgálatunk hamarosan keresni fog. Köszönjük szépen.

Kérdések , kérések ? Szívesen segítünk mindenben!

Kattints ide hogy elkezd a csevegést

A weboldal használatának folytatásával Ön elfogadja a cookie-k használatát További információk

A cookie beállítások ezen a weboldalon "cookie-k engedélyezve" beállításon vannak, hogy a lehető legjobb böngészési élményt nyújthassuk Önnek. Ha Ön folytatja ennek a weboldalnak a használatát anélkül, hogy megváltoztatná a cookie beállításokat, vagy az alábbi "Elfogadom" gombra kattint, akkor Ön hozzájárul a fentiekhez.

Bezárás