Békés megyéből a magashegységek világába – Radnai-havasok, Horthy-csúcs (2303 m)

0

Kisiskolásként alig vártam a tanév elején az osztályfőnök bejelentését, hogy hova is megy az osztály kirándulni az adott évben. Soproni-hegység, Zempléni-hegység a Sátoros hegyek, Bükk és megannyi helyszín, amivel megajándékoztak minket egykori tanáraink. Lelkiismeretesen összeállított kulturális programok, természeti látnivalókkal tarkított nagybuszos utazások voltak ezek. A legelső ilyen kirándulásokra még a mai napig szívesen emlékszem vissza, és talán ezek az utazások voltak azok, amelyek elindítottak a természetjárás rögös ösvényén. Egyre messzebb és feljebb…

2017-ben a pünkösd utáni első hétvégén a Radnai-havasokba is sikerült ellátogatni egyesületi szervezés keretein belül. Célul tűztük ki a havasok legmagasabb csúcsának, a Nagy-Pietrosz (románul: Vârful Pietrosul Rodnei), vagy Horthy-csúcs (2303 m) meghódítását. Az indulás előtti hetekben izgatottan figyeltük az időjárás előrejelzést. “Vajon milyen idő lesz?” Jó időt jósoltak és…

A Radnai-havasok

A Radnai-havasok Nemzeti Park (románul: Parcul Național Munții Rodnei) a legnagyobb természetvédelmi terület a Keleti-Kárpátok északi csoportjában. Területe 47 227 hektár, amelyből 3300 hektár 1979 óta védelemben van. A csúcs alatt található a Nagy-Pietrosz Tudományos Rezerváció, amit 1932-ben hozták létre és a Radnai-havasok északnyugati részén fekszik, 750 m-től 2303 m magasságig.

A Radnai-havasok (románul: Munții Rodnei) a Keleti-Kárpátok legmagasabb része Észak-Romániában. A Máramarosi-havasokkal, a Lápos-hegységgel, a Borgói-hegységgel és a Szuhárd-hegységgel határos. A hegység 50 km hosszú, 30-40 km széles, és bővelkedik tengerszemekben, gleccser alakította völgyekben, vízesésekben. Nagyszabású, nyugat-keleti irányú főgerincéről dél felé hosszú és lankás, észak felé pedig rövid, ugyanakkor meredek völgyek és oldalgerincek ágaznak ki. A hegység legmagasabb bércei többnyire a főgerinc mentén sorakoznak. Természetesen vannak a szabályt erősítő kivételek, méghozzá rögtön az első, a harmadik, valamint az ötödik legmagasabb csúcs a Nagy-Pietrosz, Nagy-Bukuly, illetve Grohotu, amelyek a legmarkánsabb északi oldalgerincet ékesítik. A főgerinc jelentős része 2000 méter feletti és alpesi jellegű. Nagyobb kiterjedésű köves tereppel a Nagy-Pietrosz, az Ünőkő és a Puzdra csúcsok környékén találkozhatunk (előbbi a nevét is e jellemzőjéről kapta), de helyenként máshol is akadnak szép sziklakibúvások (jó példa erre a Gonosz-kő, a Korongyos és a Mihály-havas).

Kisebb magassága miatt a Radnai-havasokban kevésbé volt aktív az eljegesedés, mint a Magas-Tátrában, vagy a Déli-Kárpátok hegységeiben. Ugyanakkor itt is kialakultak jelentősebb jégárak, amelyek nyomait ma is megtaláljuk a hegység legfelső régióiban. Jellegzetes kárgerincek és kárfülkék csak a Nagy-Pietrosz és az Ünőkő környékén alakultak ki, de számos cirkuszvölgy és U-alakúra koptatott völgy tanúsítja az egykori gleccserek felszínformáló erejét. Az utolsó jégkorszak végével, nagyjából tízezer éve megszűnt az eljegesedés, bár az újabb kutatások szerint a „kis-jégkorszak” hatására még a 19-20. század fordulóján is léteztek ún. mikrogleccserek a hegységben (A Földgömb, 2010/3). Az egykori jégárak több szemet gyönyörködtető tengerszemet is az utókorra hagytak. A glaciális eredetű tavak kivétel nélkül a főgerinctől északra, az erdőhatár felett helyezkednek el (ez az oldal volt fokozottabban kitéve az eljegesedésnek). Legismertebb és leglátogatottabb közülük talán a Nagy-Pietrosz egyik északi cirkuszában elhelyezkedő Mosolygó-tó. A gleccsertavakon kívül számos kisebb, de állandó tavacska, valamint időszakos “pocsolya” is található a hegységben, amelyek nem glaciális eredetűek. Ezek az eljegesedés megszűnését követően suvadások, földcsuszamlások nyomán alakultak ki, jellemzően hegygerincek közelében.

A Radnai-havasok vizeinek java a Tisza mellékfolyóit táplálja (Nagy-Szamos, Visó, Iza), csupán a keleti részen eredő Aranyos-Beszterce és annak néhány patakja tartozik a moldvai Szeret folyó vízgyűjtőjéhez. A hegység területén szép számmal találunk tiszta vizű forrásokat (bár a magasabban fekvők egy-egy szárazabb évben nyár végére elapadhatnak).

A hegység magasabb régióit túlnyomórészt havasi gyep borítja, foltokban törpefenyves is előfordul, amit a legeltetés miatt korábban nagymértékben irtottak.

Csúcsnap

Egész napos utazás során Békéscsaba-Nagyszalonta-Nagyvárad-Élesd útvonalon jutottunk el a Réz-hegység lábához, ahonnan egy új építésű szerpentin vezetett át a hegy északi felén kezdődő Szilágyságba. Dés, majd Zsibó érintésével a Szamost követve, a Kővár-vidéket elhagyva, a Szamosmenti-hátságon át érkeztünk a Radnai-havasok északi előterében található Borsafüredre, ahol a szállásunkat is elfoglaltuk. A meleg vacsora elfogyasztása után és egy rövid megbeszélést követően, az utazástól fáradtan tértünk nyugovóra.

Korai kelést követően, kinézve az ablakon örömmel nyugtáztuk: süt a nap és csak a csúcsok körül „lebzselnek” a felhők. Reggeli után Borsa központjából a Vișeu, majd a Pietrosu-patak völgyében a kék sávjelzést követve indultunk a csúcs felé. A kanyargós turistaút néhol igen meredekké vált, majd szerpentinezve lehetett feljebb és feljebb haladni a sűrű fenyvesben. Bő két-két és fél óra menetelést követően értük el a csúcs alatti tengerszemet. A jégkorszaki gleccser vájta kárfülke mélyén már igazi magashegyi körülmények uralkodtak. Azt vettük észre, hogy először egy vékonyabb polár pulóver, majd egy szélkabát is előkerült a hátizsák mélyéből. A levegő hírtelen lehűlt és a szél is megerősödött. Nyoma se volt már a völgyben szárnyait bontogató nyárnak. Júniusban a hófoltokból táplálkozó hűs vizű Mosolygó-tó (Zănoaga Iezerului) partján egy hosszabb pihenőt iktattunk be. Szervezetünket energiával töltöttük meg, mielőtt nekivágtunk volna az előttünk tornyosuló hegytömegnek, hiszen hátra volt még jó pár száz méter szintemelkedés a csúcsig.

 

Pihenés közben szemügyre vehettük az előttünk álló, a gerincig vezető meredeknek tűnő utolsó szerpentines útszakaszt. Gyönyörködhettünk a felhők fény-árnyék játékában, amit a katlan bejáratánál álló meteorológiai állomáson játszott. Hamarosan éles ricsajra figyeltünk fel. Kisebb testű ragadozó madarak egy csoportja fészküket védte a hollók támadásaitól, amely hangos civakodásba torkollott. Félóra pihenő után meg is kezdtük a gerinc felé vezető utunkat. Mielőtt azonban elkezdtük volna a kapaszkodást egy emlékhelyet kerestünk fel.

Sajnos ide köthető a magyar hegymászás történetének legtöbb áldozatot követelő balesete is. 1944. január 13-án tizenhat salgótarjáni levente vágott neki a csúcsnak egy budapesti százados vezetésével. A csapatot a Mosolygó-tó katlana fölötti, télidőben fokozottan veszélyes hólejtőn lavina temette be. Mindössze egyetlen fiatal élte túl a balesetet – ő korábban fényképezés miatt maradt hátra. A történelem alakulása folytán csak 2003-ban sikerült méltó emléket állítani nekik a helyszínen.

A szerpentines ösvény enyhén emelkedett, a fordulókban volt egyedül meredek. A néhol kikövezett ösvényt úgy hozták létre elődeink, hogy a sűrűn kanyargó szerpentinek meredeksége bárki számára teljesíthetővé váljon. A magasság és a júniusi hófoltok azonban mindvégig óvatosságra intik a túrázót, hiszen egy rossz lépés és megtörténhet a baj.

Kényelmes tempóban több mint 1 órát vesz igénybe a gerincre való feljutás, miközben vissza-visszatekintve fantasztikus látvány tárul elénk. Utunkat számos védett növény kíséri, amelyeknek június a virágzási időszaka. A gerinc közelében, a katlan felsőbb régióit szinte rózsaszín paplanként teríti be a rododendron (Rhododendron kotschyi), más néven a havasszépe.

A gerincre érve egy nagyobb hóátfúváson kellett átkelni. A panoráma szélesre tárult előttünk, de a fő célunk is látható közelségbe került, amelynek elérése már nem sok erőfeszítést igényelt, hiszen könnyű emelkedő szakaszon bő negyed óra alatt fel is lehet érni a Nagy-Pietrosz 2303 m magas csúcsára. A gerincről megkapó látvány nyílik az egész hegységre. Számos 2000-es csúcs tűnik fel a láthatáron. A csúcson egy régi meteorológiai állomás romjai állnak, ami borzalmas állapotban van. A turisták gyakorlatilag wc-nek és szemétlerakónak használják. A látottakat azonban feledteti a táj magával ragadó szépsége, a végeláthatatlan hegyvonulatok, és a „csúcsélmény”. Mászótársammal leültünk a csúcskőre és „csak úgy voltunk” ott. Felfigyeltünk a Borsafüred feletti felhők játékára, amelyek, hol árnyékot vetettek a völgyre, hol szürkébe borították azt. Aztán a körülöttünk viaskodó, hirtelen megjelent felhőtömegre lettünk figyelmesek. Egy pillanat alatt eltűnt körülöttünk a világ és egy felhő paplanban találtuk magunkat, ami makacsol szerette volna átküzdeni magát a csúcson és a gerincen. A hegy nehezen engedte, palástként öltöztette be magát vele. Miután megunta öltözékét hanyagul levetve magáról elengedte. A felhőtömeg megkönnyebbülve surrant tovább a völgy irányába. Gyönyörű játéka volt ez a természet erőinek. Közben ismét feltöltöttük energiakészletünket, magvakból, müzliszeletekből álló könnyű ebédünkből.

 

Nehéz volt otthagyni a csúcsot és a miliőjét. A távolban egy pár állította fel sátrát a csúcs déli oldalában, felkészülve ezzel az éjszakázásra. A visszafelé vezető úton lassan ballagtunk lefelé, – érzésekkel, élményekkel feltöltődve – hogy minél később érjünk le a hegyről, minél jobban el tudjuk raktározni az ott átélteket, tapasztaltakat. Leérve a tengerszemhez ismét letelepedtünk egy nagyobb szikla tövébe és csak bámultuk a környezetünket. Levettük bakancsainkat, zoknijainkat szellőzni, száradni és hosszan elnyúlva élveztük a napfürdőt. A Mosolygó-tó vizéből fakadó patak csordogáló vize visszhangzott a kövek közt, ami visszaterelt minket a valóságba. Lassan indulni kellene lefelé, végleg.

 

Share.

About Author

Leave A Reply

Miben tudok segíteni? Klikk ide!

Jelenleg nem vagyunk elérhetőek, kérlek hagyj üzenetet, ügyfélszolgálatunk hamarosan keresni fog. Köszönjük szépen.

Kérdések , kérések ? Szívesen segítünk mindenben!

Kattints ide hogy elkezd a csevegést

A weboldal használatának folytatásával Ön elfogadja a cookie-k használatát További információk

A cookie beállítások ezen a weboldalon "cookie-k engedélyezve" beállításon vannak, hogy a lehető legjobb böngészési élményt nyújthassuk Önnek. Ha Ön folytatja ennek a weboldalnak a használatát anélkül, hogy megváltoztatná a cookie beállításokat, vagy az alábbi "Elfogadom" gombra kattint, akkor Ön hozzájárul a fentiekhez.

Bezárás