Családi kirándulás a Nyírségben – Kállósemjéni Mohos-tó Természetvédelmi terület

0

A Kállósemjéni Mohos-tó Természetvédelmi Terület 1954 óta élvez védettséget. A közeli Nyárjas területrészt az 1980-as években Dr. Vass Mihály tárta fel, illetve akkor ő végezte el a Mohos újbóli botanikai felmérését. Kevesen ismerik a kirándulóhelyet, de ennek ellenére varázslatos, néhány órás kirándulásban lehet részünk a Nyírség vad világában. Ajánljuk kisgyermekes családoknak. Merjünk túrázni gyerkőccel! Imádni fogja! Rengeteg virág nyílik tavasszal a túraútvonal mentén, amit meg lehet fogdosni és szagolni. Megannyi állathangra lehetünk figyelmesek és a szél játékára a kiterjedt nádasban.

Merjünk kisgyermekkel is túrázni. (Fotó: Erdős Dániel)

A Mohos-tó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, Kállósemjéntől északra, a Levelekre vezető úttól jobbra található. A Mohos-tavat, az úttal párhuzamos erdő mélyén találjuk meg jobbra, a piros jelzést követve. Az út mellett egy természetvédelmi tábla is jelzi a tó területét. Ha kocsival érkezünk nyugodtan leparkolhatunk a jelzés mellett. A tavat gyalogosan végig, egysávos homokos úton érhetjük el. Babahordozóban, míg lassan magunk mögött hagyjuk a métereket, csöppségünk kényelmesen bámészkodhat a kristálytiszta friss levegőn. Megunva anyuka vagy apuka hátán, élvezettel fogja magát belevetni a sűrű aljnövényzettel kísért hátramaradt útszakaszba.

Nagy az öröm, hogy szaladgálhatunk. (Fotó: Erdős Dániel)

A piros jelzés egy szakasza a tó mellett halad. Innen, a fák közül néha-néha rápillanthatunk a nyílt vízfelületre. A túraút lassan kinyílik és egy pihenő helyhez érkezünk. Innen már parádés kilátás nyílik a Mohos-tóra. A kis tisztáson esőbeálló, kiépített szalonnázó hely, információs tábla várja a túrázókat. A pihenőhelytől nem messze egy összetákolt kilátó található, amire csak szülői felügyelettel, illetve saját felelősségre lehet csak felmászni, a kilátó ugyanis erősen inog. Innen gyakorlatilag az egész tavat és környékét be lehet látni. A 41 hektár terjedelmű Mohos-tó a Nyírség egyik utolsó nagy kiterjedésű úszó lápi szigetvilága, amelyen ritka ősi mocsári növények, tőzegpáfrány, moszat-fajok tenyésznek.

Kilátó a Mohos-tó mellett. (Fotó: Erdős Dániel)

A piros jelzésű turista útról néha rálátni a tóra. (Fotó: Erdős Dániel)

 

 

 

 

 

Kállósemjén és környéke

Kállósemjén a Nyírség közepén, a régi megyeszékhelytől, Nagykállótól hét, Nyíregyházától 23 kilométer távolságra, a Közép-Nyírség területén helyezkedik el. A Közép-Nyírségnek ez a része 97 és 168 méter közötti tengerszint feletti magasságú, félig kötött futóhomokkal, lösszel és löszös homokkal fedett hordalékkúp-síkság, amely enyhén lejt észak-északkeletnek. Jellemző az északkelet-délnyugati csapású löszös homokövezetek és az öt–huszonöt méterrel magasabb futóhomok övezetek váltakozása. A löszös felszínek laposak vagy gyengén tagoltak. A futóhomok-területek dél felé enyhe lejtővel emelkednek ki, és a réteg egyre vastagodik, ahogy mind magasabbra emelkedik a felszín. Jellemző formái a szélbarázdák, garmadák, maradékgerincek és az észak-északnyugati, dél-délkeleti irányú elzárt medencéket alkotó egykori folyóvölgyek. A terület legértékesebb részei a löszös homoktakaróval fedett laposok.

Kállósemjén és környékének geomorfológiai vázlata, Borsy Zoltán térképe alapján szerkesztette Hanusz Árpád. (Forrás: www.sulinet.hu)

A Közép-Nyírség felszínét a holocén folyamán tekintélyes erdőségek takarták. Ennek az állapotnak a nagyarányú erdőirtások vetettek véget. Különösen sok fát pusztítottak el a XVIII. és a XIX. században, hogy a földművelés számára újabb területeket nyerjenek. A nagymérvű erdőirtások ellenére Kállósemjén határában a mai napig jelentős erdőterületek találhatók.

A kistáj déli harmadán a félig kötött buckás futóhomokos hordalékkúp-síkság a jellemző tájtípus, mély talajvízállással. Itt a talajok között a futóhomok a legelterjedtebb. Errefelé kevesebb, de mégis általános a szántóföld. Mellette gyenge legelőt nyújtó homokpusztarétek és a homoki tölgyes maradványok és a gyümölcsösök jelentenek valamelyes változatosságot.

Ezeken a területeken a buckaközi mélyedések magas talajvízű foltjai külön egységet képviselnek lápos réti és réti talajaikkal, amelyek némelyikén a szikes, sós talajvíztől szoloncsákok is képződtek. Ezek szárazabb része rét-legelő, mélyebben fekvő részei liget- és láperdők, rétlápok és mocsarak. Az északkeleti szögletben löszös hordalékkúp-síkság jellegű a terület, réti csernozjom talajjal és majdnem kizárólagos szántóföldi hasznosítással.

Szoloncsák: a szikes talajok kialakulásában és tulajdonságaiban, a vízben oldható sók, és párologtató típusú nedvességgazdálkodás döntő szerepet játszanak. A sók mennyisége, minősége és a talajszelvényben való eloszlása szabja meg a szikes talajok tulajdonságait és típusba sorolását. A szoloncsák talajok felső szintjeire a vízben oldható nátriumsók felhalmozódása a jellemző. Szelvényfelépítésük nem mutat erős tagolódást. A talajvíz általában 1 m-nél közelebb van a felszínhez, és sok oldott sót tartalmaz. Száraz időszakban a felszínen a só kivirágzik.

Réti csernozjom: talajok kialakulására és tulajdonságaikra jellemző, hogy a csernozjom jellegű humusz-felhalmozódást a talajvíz közelségének vagy a mélyedésekben összefutó belvíznek köszönhető gyenge vízhatás kíséri. Az ennek eredményeképp vasmozgás nyomai is észlelhetők, rozsdás foltok, vasszeplők, erek alakjában.

A kállósemjéni Nagy-Mohos-tó

Boros Ádám botanikus fedezte fel a Kállósemjén határában lévő Mohos-tavat. Felfedezésével a Nyírség utolsó úszólápján számos, botanikai szempontból nevezetes növény-előfordulást talált. Országos jelentőségű természetvédelmi ritkaságnak számít napjainkban is a Mohos-tó. Kállósemjén és Apagy és Magy közelében fekszik, amelynek északi szegélyén sűrű a gyékényes és nádas. A part közeli nádast harmatkákás parti nádtippanos csalánosok törik meg. Találunk itt tőzegpáfrányt, iszapzsurlót, réti füzényt, mocsári füzikét, halálos mérgű gyilkos csomorikát, előfordul a mételykóró, az ebszőlő, a kutyabenge és az enyves egér. A terület legnagyobb része azonban fűzlápos, ahol a rekettyefűz átjárhatatlan rengetegei uralkodnak. A Mohos-tó fő érdekessége az egykori ingóláp madárvilága, valamikor előfordult itt a szürke gém, a törpe gém, a kis vízicsibe, a szárcsa. Időnként feltűnt a vörös vércse.

A Nagy-Mohos-tó és környéke 1776-ban, Kiss Lajos után. (Forrás www.sulinet.hu)

A tó kiterjedése a történelmi idők folyamán nagyon sokat változott. Azok az írásos emlékek, amelyek mintegy nyolcvan évvel ezelőtt készültek, már arról számolnak be, hogy jelentősen pusztul, de még van halászatra alkalmas szabad vízfelülete, ingó- vagy úszólápja. A szélfújta medencében lévő s a kiflihez vagy csizmához hasonlító mintegy húsz-huszonöt holdnyi nagyságú Nagy-Mohos-tónak ebben az időben már alig van három kis hold tisztása, szabad víztükre, sík vize az északi részén, a többin ingó-, úszóláp. Mára a Nagy-Mohos déli oldalról nyitott, az erdőt kiirtották, a földterület parlagon hever. Az 1980-as években megépített csatornarendszer a vizét elvezette, és a száraz periódus következtében mára láprétnek tekinthető.

A kilátóból pazar kép tárul elénk a Mohos-tó és környezetére. (Fotó: Erdős Dániel)

A ’80-as évekre úszóláp az eredeti helyén sehol sem maradt fenn. A nyírvizek pusztulását okozó, túlzásba vitt nyírségi lecsapolás okozta talajvíz-süllyedés végzetszerűen érintette a Mohost. A század első felében a láp partján még vasas talajvíz-források fakadtak. Először ezek apadhattak el, majd a tó vízszintje csökkent végzetesen. Az úszólápok megfeneklettek, a rajtuk növő rekettyefűz gyökerei véglegesen lehorgonyozták azokat.

A Nagy-Mohos-tó 1866-ban Kiss Lajos után. (Forrás: www.sulinet.hu)

A XX. század utolsó negyedében a tómeder nagy részét a korábbi úszólápból származó rekettyés fűzláp, nádas és magassásos foltok borították, de ezek gazdagsága már meg sem közelítette az egykori úszólápét. Nyílt víz és úszóláp csak a tó északi, egykor tisztított sarkában maradt, itt élte túl a változásokat néhány hínárnövény és a fehér tündérrózsa is. Az úszóláp már alapvetően keskenylevelű gyékényes volt, tőzegpáfránnyal.

A környék vízrendezése, csatornázása miatt tovább csökkent a vízszint, ami az úszólápok megvastagodott szőnyegének “leülését” vonta maga után, stabil rekettyefüzesek alakultak ki. Ma kút látja el vízzel a lápot, azért, hogy az eredeti állapot továbbra is fennálljon, és az időjárás változásai ne veszélyeztessék fennmaradását.

A Nagy-Mohos-tó kialakulása

Körülbelül 8000 évvel ezelőtt, az legutóbbi jégkorszak végén a szél az egykori folyómedrek vízzel feltöltött medencéjét homokdombokkal zárta körül. A kialakult homokdombokon megtelepedett tölgyerdők segítették a vidék hűvös, nyirkos mikroklímájának megőrzését. A 18. században azonban a láp széli homokdombokon húzódó tölgyerdőket kivágták, és a “lápteknő” egyrészét a szél által hordott homok töltötte fel, helyén legelő alakult ki. Ezáltal a terület két külön résszé különült el: Kis- és Nagy-Mohosra, megszűnt az egybefüggő víztükör. A szárazabbá váló éghajlat nyomán drámai változások következtek be: a homok ismét megindult, és vele együtt az erdő tápanyagtartalma a tóba került. Ez gyors mocsarasodást, majd úszóláp-képződést okozott.

A Mohos és növénytársulásai 1980-ban, Vas Mihály után. (Forrás: www.sulinet.hu)

Az úszó láp (úszó sziget) alapja az iszapból kiszakadozó gyékény, melynek víz felszínére emelkedő gyökérsokaságából keletkezett. A gyökérrészeket a szél egy helyre terelte, és a tutajszerű képződményeken idővel idegen növények telepedtek meg, melyek gyökérzete a laza gyékényuszadékokat szorosan összefűzte, a szél sodorta homok és növénymaradványok a szigetet állandóan vastagították, gyarapították. A megvastagodott úszólápon aztán idővel a rekettyefűz gyökerei is megkapaszkodtak. A környék vízrendezése, csatornázása miatt tovább csökkent a vízszint, ami az úszólápok megvastagodott szőnyegének “leülését” vonta maga után, stabil rekettyefüzesek alakultak ki. Ma kút látja el vízzel a lápot, azért, hogy az eredeti állapot továbbra is fennálljon, és az időjárás változásai ne veszélyeztessék fennmaradását.

Kállósemjén és a Kállay család

A Kállay család sírkövei a kúria udvarán. (Fotó: Erdős Dániel)

Ha Kállósemjénben járunk, mindenféleképpen látogassuk meg a nagyközség nevezetességét a barokk stílusú Kállay-kúriát. A kastély eredeti magva a középső hat helyiség az előcsarnokkal, a keleti szárny végét, az emeletes teraszos részt a 19. század elején illesztették az épülethez. Ez az épület volt a Kállay család kastélya, nem utolsó sorban Kállay Miklós miniszterelnök lakóhelye. A kastély több mint 200 éves, 1763-ban építette olasz építő, Salvator és Giuseppe Aprilis, Kállay György megrendelésére. A II. világháború idején megrongálódott, majd az Apagyi Állami Gazdaság 1949-ben vette birtokba, terményraktárként használta, az egykor gyönyörű szobákban műtrágyát és terményt tároltak. 1964-ben az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség költségén és kivitelezésében az épületet helyreállították és műemlékké nyilvánították. Sajnos ekkor vitték el a kúria még megmaradt intarziás padlóját is. A 90-es évek közepén az épület minden funkcióját elvesztette és pusztulásnak indult, ugyanis 1994-ig diákotthonként működött. 2012-es felújítása során a 20-as éveknek megfelelő állapot visszaállítása volt a cél. Benne hagyományos és interaktív kiállítótermek, nosztalgia kávéház, játszóház és rendezvényterem várja a látogatókat.

A Kállay-kúria 2012-ben felújított épület együttese. (Fotó: Erdős Dániel)

A kastélyhoz tartozó park természetvédelmi terület, különösen értékes benne a hársfasor, amely a kastélyhoz vezet. A parkban húzódik meg szerényen az egyszerű, mediterrán jellegű kápolna, amely alatti kripta a Kállay család temetkezési helye. 1993.április 17-én itt helyezték el végső nyugalomra akaratának megfelelően – Kállay Miklós egykori miniszterelnök hamvait is.

Dr. Kállay Miklós egykori miniszterelnök bronz szobra a helyreállított kúria előtt. (Fotó: Erdős Dániel)

A Kállay család az ősi magyar nemesi családok egyike, amely még a honfoglaló magyar elit tagjaként jött a Kárpát-medence területére és az évszázadok alatt jelentős szerepet töltött be a magyar történelemben. A család történetében kiemelkedik Zsigmond király uralkodásának kora. Ebben az időszakban a család vagyona szépen gyarapodott, Kállósemjén ekkor került a birtokukba, címerük is ebből az időből származik. A vesztes mohácsi csata azonban, amelyben a Kállayak is részt vettek, hosszú időre meghatározta a család életét.  A 18. század elején a Kállay család tagjai helyi, régiós és országos szinten is jelentős szereplőkké váltak, közöttük fő- és alispánok, kormánybiztosok, országgyűlési képviselők, minisztériumi alkalmazottak, miniszterek, kórházalapítók voltak.

A család életében Kállósemjén az 1920-30-as években játszotta a legfontosabb szerepet, hiszen Dr. Kállay Miklós miniszterelnök itt töltötte családjával a nyarakat, országos jelentőségű mintagazdaságot hozott létre, amely nagyban hozzájárul a település fejlődéséhez. A háború után a család nagy része emigrációba kényszerült, az utóbbi évtizedekben azonban ismét gyümölcsöző kapcsolat fejlődött ki a Kállay leszármazottak és a település között.

A kirándulás térképe és magassági profilja:

Forrás:

  • hnp.hu
  • kallaykuria.hu
  • kallosemjen.hu
  • sulinet.hu
  • termeszetvedelem.hu
Share.

Leave A Reply

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Miben tudok segíteni? Klikk ide!

Jelenleg nem vagyunk elérhetőek, kérlek hagyj üzenetet, ügyfélszolgálatunk hamarosan keresni fog. Köszönjük szépen.

Kérdések , kérések ? Szívesen segítünk mindenben!

Kattints ide hogy elkezd a csevegést

A weboldal használatának folytatásával Ön elfogadja a cookie-k használatát További információk

A cookie beállítások ezen a weboldalon "cookie-k engedélyezve" beállításon vannak, hogy a lehető legjobb böngészési élményt nyújthassuk Önnek. Ha Ön folytatja ennek a weboldalnak a használatát anélkül, hogy megváltoztatná a cookie beállításokat, vagy az alábbi "Elfogadom" gombra kattint, akkor Ön hozzájárul a fentiekhez.

Bezárás