Zahorán János és a Race Across Burgenlandi ultramaraton

0

Zahorán János és a Race Across Burgenlandi ultramaraton

Édesapám eredményes évet tudhat maga mögött. A szezon a 24 órás futás országos bajnokságával indult, ahol az összetett versenyben az előkelő második, korosztályában pedig az első helyet szerezte meg. Külön ki kell emelni, hogy az általa elért 225 km-es eredmény egyben új korosztályos országos csúcsot jelentett. Az idei szezon két további extrém-távú ultramaratonit tartogatott.

Júliusban a Stuttgart közeli Dettenhausen 24-órás viadalán diadalmaskodott elsöprő fölénnyel, legyőzve nem csupán az ellenfeleit, hanem a 38 fokos rekkenő hőséget és a 205 km-hez párosuló, több mint 1500 méteres szintemelkedést. A múlt hétvégén került lebonyolításra a Race Across Burgenland, az idei esztendő harmadik célversenye. Többször tervbe lett véve ez a kihívás, de valamiért mindig le lett mondva az indulás. Volt, hogy a pár héttel később megrendezett Bécs-Pozsony-Budapest Szupermaraton jelentett gátat. Más években pedig a világ legnehezebb ultramaratonjaként számon tartott Spartathlon mondott nemet édesapám ezen versenyen történő indulására. Az idén fél nap alatt betelt a Spartathlon rajtlistája, így időbeli okok miatt nem indulhatott ezen. A Bécs-Pozsony-Budapest Szupermaraton pedig egy ún. Győr-Budapest Szupermaraton elnevezésű, csonka futóversenyre zsugorodott, amely elvesztette nem csupán az egykori távját és renoméját, de az igazi karakterét és kihívását is. Idén tehát se Spartathlon, se Bécs-Pozsony-Budapest Szupermaraton. Így adódott hát, hogy édesapám a régóta tervezett Race Across Burgenland versenyen rajthoz álljon.

A verseny a számok és tények tükrében: „Zahorán János a múlt hétvégén az Ausztria legnehezebb ultramaratoni futóversenyeként számon tartott 218 kilométeres Race Across Burgenland-on állt rajthoz. A viadal útvonala a szlovák határ közelében található Kittsee városából indult, majd 218 kilométer megtételét követően a szlovén határnál található Kalch-ban ért véget. A verseny ideje alatt szinte végig esett az eső, helyenként szakadó esővel kellett megküzdeniük az indulóknak. Eleinte a negyedik helyen állt, majd fokozatosan felzárkózva 80 kilométernél átvette a vezetést, amit egészen a célig nem engedett el. Így végül 25:47 perces időeredménnyel, magabiztos fölénnyel diadalmaskodott. Ezzel pedig ő a verseny kilencéves történetének első magyar győztese.”

Egy ultramaraton beszámoló azonban elképzelhetetlen az emocionális élmények bemutatása nélkül. Külön ki kell térni ez esetben a holtpontokra, amelyek valójában minden ultramaraton futóverseny velejárójaként tekinthetők. Édesapámnak két nagyobb holtpontja adódott. Először 50 kilométernél. Történt ugyanis, hogy a viadal 80. kilométeréig a mezőny a négysávos 50-es főútmentén volt kénytelen szaladni. A több mint 4 órán keresztül másodpercenként elszáguldó autók miatt édesapám érthető módon egyszer csak megzuhant. Ebből a mélypontból azonban viszonylag hamar, egy fél óra leforgása alatt sikerült kilábalnia. Sokkal nehezebbnek bizonyult az éjszakai szakasz, amikor is nem csupán az nehezítette a futók dolgát, hogy megállás nélkül esett az eső, hanem az a tény is, hogy a burgenlandi falvakban este 10 után rendre lekapcsolják a közvilágítást. A versenyzőknek tehát korom sötétben, fejlámpával, szakadó esőben kellett menetelniük. Kilátástalan. És mindez több mint 8 órán keresztül. A legnagyobb holtpont azonban csak ezután következett: 187 km-nél, amikor is édesapám hányni kényszerült. Az egyébként is legyengült szervezet ilyenkor rengeteg energiát veszít. A sötét éjszakában, magára hagyva, egymaga, minden energiáját elveszítette eme szerencsétlen fordulat során. Olyannyira komoly volt a helyzet, hogy elfogta a szédelgés és perceken át nem tudott tisztán látni. Szerencsére talált az övtáskájában egy maradék csokit, amellyel sikerült a vércukor- és energiaszintjét kellőképp helyrerázni a folytatáshoz. A holtpontot leküzdve azonban ismét erőt merített és leküzdötte hátralevő, alig több mint 30 km-es szakaszt. Az ultramaraton futás sokak szemében egy magányos sport, a valóságban azonban egy igazi csapatmunka: édesapám ezen sikere elképzelhetetlen lett volna a segítők önzetlen közreműködése nélkül.

Külön köszönet illeti Machata Bélát és Erdei Lászlót. A Race Across Burgenland pedig valóban egy igazi ultramaraton futóverseny volt: telis-tele rengeteg kihívással: négysávos főúttal 80 km-en át, esőáztatta, koromsötét éjszakai szakaszokkal, helyenként kemény emelkedőkkel, valamint két komoly holtponttal. Ez teszi azonban az ultramaratonit egy külön műfajjá. Ezért nem lehet beskatulyázni úgy, mint a 110 méter gátfutást. A következő cél kitűzése még várat magára. Kérdéses, azonban, hogy meddig. Egyes esetekben pár nap alatt lehet találni egy soron következő erőpróbát, más esetben, külön a szezon végéhez közeledve ez több hétig, hónapig is elhúzódhat. Bármi is legyen a folytatás: Zahorán János a múlt hétvégén aratott diadalával beírta saját, valamint Békés-Megye és Magyarország nevét a Race Across Burgenland futóverseny történelemkönyvébe.

Share.

About Author

Leave A Reply

Miben tudok segíteni? Klikk ide!

Jelenleg nem vagyunk elérhetőek, kérlek hagyj üzenetet, ügyfélszolgálatunk hamarosan keresni fog. Köszönjük szépen.

Kérdések , kérések ? Szívesen segítünk mindenben!

Kattints ide hogy elkezd a csevegést

A weboldal használatának folytatásával Ön elfogadja a cookie-k használatát További információk

A cookie beállítások ezen a weboldalon "cookie-k engedélyezve" beállításon vannak, hogy a lehető legjobb böngészési élményt nyújthassuk Önnek. Ha Ön folytatja ennek a weboldalnak a használatát anélkül, hogy megváltoztatná a cookie beállításokat, vagy az alábbi "Elfogadom" gombra kattint, akkor Ön hozzájárul a fentiekhez.

Bezárás